2021. szeptember 19., vasárnap

 2021.09.18.

Greyhawk krónikák


Szereplők
Kazim mestertolvaj, felderítő és céhvezér (11. sz. thief tolvaj/4. sz. diviner varázsló) 
Korsós Gardan az alkoholista, korsóval verekedő, szeszfőző harcos (rune knight fighter 10. sz.) 
Csillagszemű félvér elf mindenről IS mindent tudódalnok (lore bárd 13)
Takemura Joshuka, a lobogó köpenyű misztikus kardművész (5. sz. monk /6. sz. war cleric)
Keth, jószándékú, zöldbőrű félork harcos (fighter battle master 6.sz.)
Pepsi, a minden nap más nevű, halhatatlan törpe pszionista (10. sz. mystic)
Ahogy a torony rengései egyre gyakoribbak és hosszabbak lettek, a csapat úgy próbált mind gyorsabb tempóban fosztogatni. Feldúlták Yara hálóját, majd egy bezárt szobában rábukkantak egy félresikerült kísérletének eredményére, egy húsgólem szerű teremtményre. Kazim jó érzékkel és villámgyors reflexekkel rávágta az ajtót és vissza is zárta.
Az ötödik szintre menet Kazim figyelmét elkerülte egy varázslatos rúnacsapda, ezért az egész csapaton végigsöpört a Halál Szele (10d10=57 Nekro damage). Az ajtó kinyitása után egy hatalmas Ónix pók köpött mindenkire egy bosszantóan ragadós hálót, de a dög végül is csak könnyed ujjgyakorlat volt, a hálóból Gardan simán kihozta a bentragadt gyengébb társait. Mint kiderül, Yara kincstárába jutottak, ahol az értékes holmikon kívül egy Rod of Resurrection is lapult.

A hatodik szinten csillagvizsgáló volt hatalmas távcsővel és Zath, a pókisten szentélye (Ameido dzsungelben tisztelt ősi isten), amelyben kis ládikában megtalálták a Lélekkövet és egy fekete gyöngyökből álló papi nyakláncot (Necklace of Prayer Beads).
Mivel a torony kezdett szétesni, és a teleportáló mágiák (sem) működtek, mindenki rohant lefelé és kifelé. Menet közben számos könyvet és térképet sikerült felnyalábolni.

Másnap Safeton-ba visszatérve felkeresték Deolon Arkhónt, akinél két gnóm, a Fehér és Sárga isten hívei már vártak rájuk. Sikerült lebeszélni velük egy semleges területen, a Katlanban a Gombaerdő délnyugati (igencsak alacsony mennyezetű) területén történő találkozást, ahol a csontsárkány a Lélekkőért cserébe visszaadja a lelkük darabjait. Pici felkészülés után (Fire resist poti vásárlás) másnap taliztak is a sárkival. Ex-Bíborsárkány a fél lélekkőért cserébe visszaadta Gardan és Takemura lelkét. Ezután a többiekre került volna a sor, de lélek helyett sárkánylángot kaptak… Ismét epikus küzdelem vette kezdetét!

A csontsárkány félelmetes jelenléte miatt a legtöbben közelíteni sem tudtak hozzá, de Gardan-tankot ez sem zavarta, odaállt az orra elé és ütni kezdte. Irgalmatlan mennyiségű sebzést fogott fel, mert a sárkányféreg egy kör kivételével mindig tudta használni pusztító lángcsóváját: 18d6 sebzés DC 21 Dex (volt 80-as sebzése is!). Harapott, karmolt, a farkával döfött, ha kellett, a varázslatok nem nagyon zavarták meg. De aztán a jó nagyra megnövekedett Korsós harcos folyamatos ütlegelése, Pepsi pszi csapásai, Kazim brutál sebzésű nyilai és Csillagszemű idegesítő bárd trükkjei megtették a hatását és sikerült szétütni a dögöt.

A csontkupacból két ködfelhő szabadult ki: a csillogó aranyszínű mindenkit megtalált a világban, akinek elvette a lelkét és ezzel vissza is kapták, az éjfekete pedig szétoszlott a levegőben, mert a drágakő nem volt összerakva, így a Dracolich nem menekülhetett meg az elmúlástól.
A hatalmas csontfejet trófeának magával cipelte Gardan, zsákmánynak pedig mindössze a két lélekkő maradt. Azonban a Katlanban a gnómok területén lévő sárkánybarlang sokkal több kincset rejthet, a város felé haladva már ennek a kifosztása is felmerült a kalandozók fejében…

The End(?)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése