2022.09.17.

Kalandok Menedékföldén

Szereplők

Frederick Wohlsein, az Öregisten rendíthetetlen inkvizítora (2. sz. Warlock/1. sz. Paladin)

Green Knight, az erdők védelmezője és az átalakulás mestere (2. sz. Moon Druida/1. sz. Paladin)

Sikhla Sylaard, a kőkemény rúnamester harcos (3. sz. Rune Knight fighter, Earth Genasi)

Grinwal, a hagyománytisztelő törpe kovácspap (3. sz. Forge Cleric)

 

Sikhla Sylaard

Frederick Wohlsein

 

 

 

 

 

 A kis társaság egy határmenti falucskában, Gabonafalván, a Pókháló nevű kocsmában beszélt meg találkozót. Grinwal kérte régi ismerősei segítségét, hogy kísérjék el egy közeli alkimista otthonába. Az alkimista értékes információkkal szolgálhat a törpe kovácspapnak, de hónapok óta nincs róla semmi hír, utána kellene nézni, hogy mi történt vele.

Grinwal

Green Knight

 

 

 

 

 

 

 

El is indult a csapat északkelet felé az erdei úton. A harmadik nap késő délután hirtelen rájuk szakadt egy brutális vihar: fekete felhők, sötétség, özönvízszerű eső, villámlás, szél. Ráadásul a fák közül rájuk tört hat mutáns is. 

 

Mutáns

Négy idomtalan, gusztustalan torzulásokkal rendelkező, bunkósbotos fickó, egy kutyalábú kutyafejű, agárra emlékeztető alak és egy szarvasmarha fejű, rettentő izmos fejszés harcos.

A csatából mindenki jócskán kivette a részét. 

Kutyafejláb

Green Knight tündértűzzel vonta be a mutánsok egy részét (és Grinwal-t is, de ez nem sokat számított), majd barnamedvévé alakulva marcangolta az ellent. 

Grinwal áldott páncélja mellé még egy mágikus pajzsot is felrakott, így a tündértűz ellenére is teljesen megüthetetlenül álldogált a csatamezőn. A Toll the Dead varázstrükknek nem sok hasznát vette, de a szellemkalapács hasznos volt, a Guiding bolttal kritikust dobva pedig leterített egy teljesen sérülésmentes mutánst.

Marhafej

Sikhla sziklából nagy méretű hegyomlássá változva vette fel a harcot két mutánssal és az őrjöngő bikafejű vezérrel. Karddal és varázslattal is harcolt, de a túlerő (néhány szerencsés dobásnak is köszönhetően) legyűrte, a Zöld Lovag kézrátételes gyógyítására volt szükség, hogy visszatérhessen a csatába.

Frederick taktikusan helyezkedve a csatamezőn mindig ott tűnt fel, ahol a legnagyobb szükség volt rá, és az utolsó ütés bevitelével számos szörnyalakkal végzett.

 

A csata után a társaság pihenni akart, de a fák között láttak még néhány árnyalakot, ezért inkább megindultak egy közeli épület felé. Egy magas cölöpkerítéssel körülvett fogadót találtak. Körbejárva észrevették hogy a fogadó mögött egy komp van a folyóparton. A kompházba betekintve felfordulás láttak, majd némi kutatás után dulakodás véres nyomaira bukkantak és szétszórt pénzérméket is találtak.

Csuklyás Ember Fogadó

A Csuklyás Ember cégérrel büszkélkedő fogadót körbejárva zárt és bedeszkázott ablakokat láttak, de bentről furulyaszó és beszéd hallatszott. A dörömbölésre egy irgalmatlanul kövér férfi, Otto, a fogadós nyitott ajtót. Bizalmatlan volt és csak Hans Jinkerst, a járőr unszolására engedte be a rommá ázott társaságot.

 

Otto

Jó kalandozókhoz illően kellő gyanakvással lépek be az épületbe, majd egyből el is kezdték felderíteni a terepet. 

Hans Jinkerst

Grinwal egy szolga, Fagor felmosóvödrében gyanúsan vöröses színű vizet látott. Sikhla az istállóban nyugtalankodó lovak körül szaglászott, majd a szénapadlásra felmászva rábukkant a lovászfiú tetemére, akinek kitörték a nyakát és lakmároztak a jobb karjából. A tetőre vezető létra egyik foka is véres volt de kitekintve nem látott senkit a tetőn.

Frederick a kocsiszínben talált egy utazókocsit, oldalán Cartak Lines felirattal.

Fagor

Green Knight pedig szóval tartotta Otto-t és Hans-ot, hogy a többieknek legyen alkalmuk körülnézni. 

Az is kiderült Otto elmondása alapján, hogy a fenti szobákban alszanak az utazókocsi utasai. Az egyre gyanakvóbb csapat kibérelte az emeleti közös hálóhelyiséget, majd felvonulva tanakodni kezdtek.